Meghajtjuk zászlónkat a kidőlt oszlop előtt - Retkes Tamás nekrológja
![](pictures/mediastorage/articles/63ab02761b4677.53681297.jpg)
"Nem túlzás azt állítani, hogy Gyuri tartóoszlopa volt egy tágabban értelmezendő közösségnek, mely tartóoszlop a tragédia következtében örökre kidőlt. A hátramaradókra így nagyobb teher nehezedik, egyszersmind méltóvá kell válniuk és méltónak is kell maradniuk a néhai társ emlékéhez."
A kidőlt oszlop és az új zászló
Felesleges lenne azon elmélkedni, hogy öt évvel ezelőtt milyen elementáris erővel sokkolta a magyar hazafiakat közös kedvencünk, Cseresznye Gyuri tragikus halála; ez ugyanis máig feldolgozhatatlan.
Nem túlzás azt állítani, hogy Gyuri tartóoszlopa volt egy tágabban értelmezendő közösségnek, mely tartóoszlop a tragédia következtében örökre kidőlt. A hátramaradókra így nagyobb teher nehezedik, egyszersmind méltóvá kell válniuk és méltónak is kell maradniuk a néhai társ emlékéhez.
Anno a temetésen résztvevő hazafias szervezetek és magánszemélyek a hétköznapokon talán szóba sem álltak volna egymással, de magas létszámuk és a gyors összefogás ténye rávilágított arra, hogy elhunyt bajtársunk a híd szerepét is betöltötte, úgy életében, mint halálában.
![](pictures/mediastorage/articles/63ab02adb142e0.21213666.jpg)
Egyszerre örvendetes és sajnálatos is az a tény, hogy az igazi hazafiak tábora egy nagy családhoz hasonló. Örvendetes azért, mert a minket összekötő erkölcsi-szellemi kötelék egy életre szól, míg sajnos sokszor pont a családtagok tudják a legjobban utálni egymást.
A mellett, hogy az elmúlt öt évben Gyurimester méltó emlékművet kapott a baleset helyszínén, továbbá a Hargitán, majd végül végső nyughelyén, részt vehettünk színvonalas koncerteken, és természetesen máig hallgatjuk az általa felénekelt Titkolt Ellenállás dalokat, nem mehetünk el szó nélkül az itt maradottak mellett sem.
![](pictures/mediastorage/articles/63ab02b7335704.15968038.jpg)
Ha egy ember életét vesszük alapul, azt kell mondjuk, hogy öt esztendő elég sok idő, de persze szervezetek esetében sem kevés. Az elmúlt években sajnos többek kiábrándultak, illetve a legkülönfélébb okokból szervezetek szűntek meg, vagy szakadtak ketté. Többek már-már légüres térben kezdték el magukat érezni, egyre gyakrabban fogalmazva meg a súlyos kérdést: "hogyan tovább?"
Aztán úgy egy szűk évvel ezelőtt belső csatornákon szivárogni-terjedni kezdett a hír: egy új mozgalom, a Légió Hungária bont zászlót. Nem tudhatom, hogy az alapítókat mi vezette erre a névválasztásra, talán mindenkinek más lenne a válasza. A hazai szélsőjobb háza táján tapasztalható zilált állapotok tudatában elmondható, hogy ennél találóbban nem is keresztelhették volna az újszülöttet. Elég, ha például a Római Birodalom légióira gondolunk: ezek tagjai a szélrózsa minden irányából jöttek (igaz, ők különféle indíttatással), és a magukkal hozott speciális tudással erősítették a közös egységet.
A Légió Hungária is szép számmal fogadott soraiba veterán mozgalmárokat és hűséges szimpatizánsok, akár militáns, akár politikai színezetű hátteret hozták magukkal. A lényeg, hogy egy új zászló alatt gyűltek össze, melyre a közös értékek minimuma van felírva: Hagyomány! Öntudat! Közösség!
Ezt az új zászlót hajtjuk meg a kidőlt oszlop, Gyurimester emléke előtt tisztelegve.
Retkes Tamás
Légió Hungária - tagjelölt